A legtöbb ember illúzióinak fogságában szenved. Fogalma sincs, hogy egy hatalmas, ugyanakkor beszűkített világ rabja így. Annak a létnek annyi köze van a valósághoz, mint cibetmacskának a Youtube algoritmusához.
Mégis oly erőkkel tartja magát az ember illúzórikus képeihez, hogy még hazudni is képesek környezetüknek, de még maguknak is, csakhogy megőrizzék a pihe-puha világ mézédes álomszerűségét. Nem is csoda a foggal-körömmel való harc folyamatos zajlása, hiszen az illúziók pontosan olyan formát, alakot öltenek, amilyent mi akarunk. Egy parányi rossz sincs benne, hacsak mi nem teszünk bele. A fűszerezés teljes mértékben ránk van bízva.
Ez így okés? Hm... egyesek szerint igen. Na ők képezik az örök álmodozók csoportját. A másik tábort, a materialista, földhözragadt emberek alkotják. Nyami-nyami, nagykanállal zabálják az életet, a valódi életet. S nekik tetszik... nos, az álmodozóknak is tetszik a saját álomviláguk.
Akkor hol van a gubanc? van egyáltalán? :oO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése